.

2011/02/02

Tegnap voltam szülői értekezleten és ismételten meg kellett állapítanom, hogy szeretett kis falumban igencsak kilógok a sorból. Legalábbis, mint szülő. Bár ha jobban belegondolok, mint háziasszony, közösségi lény és mint kertész is...
Először is kezdjük azzal, hogy nem tudtuk mikor van a szülői. Tettük ezt annak ellenére, hogy gyermekünk beírta és alá is íratta velünk. Utána egészen más napot mondott mi pedig gondolkodás nélkül elhittük. Így kedden, amikor azt feltételeztük, hoyg randevúnk van a tanárnénivel és a szülőpajtásokkal felhívtuk az egyiküket, hogy sem Gábor sem én nem tudjuk jelenlétünkkel megtisztelni eme rendezvényt, de ha nem jelent neki gondot telefonon leadhatná a drótot az eseményekről. Nem jelentett gondot, így tegnap tárcsáztam és megkérdeztem, hogy milyen újdonsággal programmal örvendeztet meg minket a tanárnéni. Mire döbbent szülőtárs csak annyit mondott halkan:-" Az ma lesz..."
Így hát kirúgtam magam alól az irodai görgős széket és "MÉG ODAÉREK!!!" felkiáltással elszeleltem a melóból.
Mellbedobással be is robbantam a suliba, de istenuccse erős gondolkodást jelentett, hogy melyik iskola melyik termébe kell rohanjak. Istenem na, tavaly óta áthelyeződött a gyermek, ebben az évben pedig nem tudtam kísérgetni...
Aztán ki kellett tölteni valami papírt és nem tudtam a tanárnénink nevét. Gondolom, már mindenki azt gondolja, milyen anya az ilyen, de mentségemre szóljon kis faluban élünk, egy tanárnéninek sok neve van és általában nem úgy hívják ami a törzskönyvezett adat.
Ezek után amikor már kellőképpen leégettem magam, kiderült, hogy a lányom se jobb nálam. Ő sem igazán illik bele az osztályképbe, bár ő szerencsére pozitív értelemben, a tanárnénije szerint nagy a elmondhatatlanul nagy a szakadék közte és a többiek közt és innentől csak dicsérte.
Abban viszont biztos vagyok, hogy szegény lánykámnak nehéz dolga van a gyerekekkel, hiszen az osztályban csak 3 lány van. Mostanában sokat is látom szomorúnak.Remélem azzal, hogy elköltözünk jót teszünk vele.

Ami pedig a mai napot illeti jó lenne, ha magamba szállnék egy kicsit, mert a reggeli kávém mellé hoztam csipegetni:
-2 db szendvicset
-1 májas péksütit
-1 langallót
-1 csokis croissant
-1 szelet eszterházi tortát....

Az ebédemről pedig már nyilatkozni sem vagyok hajlandó.

5 megjegyzés:

  1. Most komolyan ez volt a reggelid? :D :D

    VálaszTörlés
  2. Igen, ebédig folyamatosan fogyogat.....ismerhetnél már :P

    VálaszTörlés
  3. Ne mááá, én most ilyeneket nem ehetek, de nagyon sóvárgok:-)))

    VálaszTörlés
  4. Én meg lemaradtam a szülői értekezletről, mert elfelejtettem szólni, hogy Kende beteg, az óvónéni meg nem szólt, hogy szülői lesz. üzente, hogy amilyen a mosdó, olyan a törölköző... :O :D
    Nekem is végtelen zabálásból áll a napom, de már tornázom, zumbázom, és csak kendővel sétálunk. :D:D
    Puszi Nektek!

    VálaszTörlés
  5. hihi....nagyon jól hangzik :)

    VálaszTörlés